Iskolatörténet
(rövidített iskolatörténet)
Ha valaki pontatlanságot, hiányosságot észlel az iskolatörténet bármelyik részében, kérjük jelezze az iskolában.
A műveltség leginkább az iskolákon keresztül terjeszthető. A hazai iskolahálózat kialakítása a Szent István-i időkben megkezdődött. A középkorra az egész országban működött a kolostori, plébániai iskolák szervezete. A XV. századra az ország mindegyik településén, így bizonyára Jakabszálláson is volt iskola. Erről azonban írásbeli feljegyzés nem található.
Egy 1769-es térképen Jakabszállás neve mellett templom jelzés látható. Feltehető, hogy itt iskolai oktatás is volt.
Tehát ebben az időben Jakabszállás pusztán már volt iskola. Ez valószínűleg a Fülöpjakab területén található un. Szabó-féle iskola lehetett.
Jakabszállás mai területén 1881-ben épült iskola, ez tekinthető a község első iskolájának. Kovács József ‚s neje Patkós Erzsébet fél holdnyi területet adott a Bogárzó-tó mellett iskola építés céljára, amely istentiszteletek helyéül is szolgált.
A Szabadjakabszálláson elsőként épített iskolában 1889-ben már Kellner Illés tanított. Elképzelhető, hogy ő volt az iskola első tanítója.
1884-ben a reformátusok iskolát építettek vályogból, nádtetős, deszkás menyezettel. Ebben az iskolában az utóbbi évtizedekben tápbolt működött, ma üresen áll. Ezt az iskolát Szabadszállás község építtette, Szabadjakabszállás község hozzájárulásával. Az iskola Szabadszállás község tulajdona volt, amit használatba adott a református egyházközösségnek..
Az iskola első tanítója F.Szabó József református kántortanító volt, akit 1924- ben nyugdíjaztak. Ekkortól az iskolát a katolikus egyház működteti. Somfai (Srádi) György római katolikus kántortanító foglalta el az állást ‚s több mint negyedszázad évet tanított ebben az iskolában. Közben a Bogárzó-tó melletti iskolában 1905-től Derdák György a kántor, s a tanító. 1923-ban Derdák Györgyöt kényszernyugdíjazták. Az új ideiglenes kántor és tanító Villi Pál lett.
Villi Pált később Rácz Károly, majd Gaál M. Jenő követte, akit 1931-ben katonai szolgálatra hívtak be. Ekkor Köttig Gizella helyettesítette.
Jakabszállás délkeleti részén nem tudtak iskolát építeni, ezért a Bindfeld-majorban (később Vindish-major) béreltek egy szobát, tanteremnek. Itt 1908-tól – 1928-ig tanítottak. Az első tanító: Vörös János
1928-ban új tulajdonos nem engedte át az épületet iskola céljaira, ezért be kellet zárni, és a Klebelsberg program keretén belül iskola építésébe kezdtek a Wolford-dűlőn. Az utolsó tanító Dotzauer Ilona (később Renner Béláné) lett a Wolford-dűlői iskola első tanítója.
1929-ben 30 000 pengő költséggel, állami támogatással Jakabszálláson újabb iskolát adtak át.
Ezt később Szent-Erzsébet iskolának nevezték el. Ma a köztudatban Wolford-dülöi iskolaként emlegetik, ami az 1990-es évektől alkotótáborként működött. 2006-ban 38 milliós pályázati összegből felújításra került, ami közösségi házként, valamint erdei iskolaként működik, a neve pedig Klebelsberg Kuno Közösségi Ház és Erdei Iskola.(KEK)
1929-ben Dornbacher(Dombai) Ilona került ide tanítónőnek, (később Renner Bélához ment feleségül)‚ s több mint 20 évig tanított itt
1933-ra felépült az un. Felsőjakabi iskola, amit Szent István iskolának neveztek el. Néhány éve ez az iskola még működött, ma egy részét a Megyei Levéltár raktárnak használja, a szolgálati lakásban az innen nyugállományba vonult nevelő (Szerdahelyi Andorné) lakik, egy része üresen áll. Az iskola első tanítója Pigniczki István (Palánkai István), aki 1933.dec.18-tól több évtizedig tanított itt. (1934-ben katonai szolgálatra vonult be, ekkor Rigó Sándor helyettesíti.)
A községben ekkor négy iskola működik A község lakói a tanítót az urak közé soroljak. Az urak és a nép közötti viszony azonban nem mindig a legjobb.
A község az 1930-as évek közepén újabb iskola építésére kapott államsegélyt, amit visszautasított a lakosság szegénységére hivatkozva. Ezért a faluban közgyűlést hivatott össze Szabó Dezső kiskunfélegyházi főszolgabíró 1936. jan. 4-én. Próbálkozása nem járt sikerrel, mert a közgyűlés nem szavazta meg az iskola építését. Végül Toldy Jenő apát, kerületi esperes buzdítására járultak hozzá az államsegély elfogadásához, s az új iskola építéséhez. Meg is kezdődik rövidesen az új iskola, a Szent-Gellért iskola építése az un. Hajtó úton.
Első tanítója Nógrádi Sándor, őt Besenyi Helga ‚s Felföldi Margit Valéria követte az államosításig.
Ennek az évnek a tavaszán a Bogárzó-tó melletti, 1881-ben épült már rozoga, düledező, életveszélyessé vált nádas iskola leégett. A tűzeset után olyan híresztelések keltek szárnyra, hogy az iskolát rossz állapota miatt felgyújtották, s mivel biztosítva volt, lehetőség nyílott egy új iskola építésére. Ebben az időben ezt gyakran megtették lakóházaikkal is az emberek. Abban az időben itt iskolába járó emberek visszaemlékezései alapján úgy tűnik jobb , hogy ez így történt. Mert az épületet jobb esetben is csak gazdasági épületnek lehetett volna használni néhány év után. Így viszont a biztosításból, az eladott telek árából, a Vallás és Közoktatási Minisztérium 24000 pengős hozzájárulásából új iskola épülhetett.
Az elsőnek tekinthető jakabszállási iskola helyét az elé épített kereszt mutatja, a mára kiszáradt Bogárzó-tó partján. ( a keresztet 2010-ben felújították)
A tanítást a tűzeset után Bagány Károly kovácsműhelyében folytatták, amit tanteremnek béreltek ki.
1938 őszére elkészült az új, Szent-László iskola a Félegyházi úton. Gyakran Gaál-iskolának nevezik mert, Gaál Jenő tanított az iskolában a későbbiekben feleségével együtt. Az iskola épülete egy tanteremből, 2 szobából, 1 konyhából, 1 előszobából, 1 éléskamrából, istállóból, sertésólból, s két kamrából állt.
Az 1940-es évek elejére már öt iskolában tanítottak Jakabszálláson. A nagy távolságok indokolták az iskolák működtetését.
A tanítók mindannyian rendelkeztek pedagógus oklevéllel, és a mindennapos iskola mellett egy kivétellel az ismétlő osztályokban is tanítottak. Iskolai könyvtár, valamint napközi otthon ebben az időben Jakabszálláson nincs. Viszont működik a levente mozgalom, Somfai (Srádi) György vezetésével. Az 1940-es évek elején a háborús viszonyok már az oktatásban is éreztették hatásukat. Az 1944-45-ös években az iskolák több-kevesebb szünettel működtek.
1948-ban az általános iskolákat államosították Így a jakabszállási katolikus iskolák is állami iskolák lettek.
Az 1947/48-as tanév anyakönyveit az osztály-tanító mellett az iskolaszék elnökeként Zachar Mátyás lelkész írta alá. A következő évtől az igazgató volt az iskola irányítója.
Az iskola első igazgatója Gaál M.Jenő, a volt Szent-László iskola tanítója lett.
Megváltoztak az iskolák nevei is.
A Szent Erzsébet iskola lett a Wolford-dűlői iskola,
a Szent-László iskola új neve Kiskunfélegyházi-úti isk.,
a Szent-István iskola a Felsőjakabszállási iskola,
a Szent-Gellért iskola pedig a Hajtó-úti iskola lett,
a Szent-Imre iskola pedig az Izsáki-úti iskola, ami tagiskolaként a központi iskolához tartozott.
1950-ben megalakult az úttörőcsapat a központi iskolában. A külterületi iskolákban kihelyezett rajok működtek. (Kivétel a Hajtó- úti iskola, ahol önálló csapat működött. Az úttörőcsapat működése az 1990-es évtől gyakorlatilag megszűnt, a gyermekprogramok összefogója, irányítója a diákönkormányzat lett.)
1948-ban a régi Gazdakör átalakításával a Petőfi Sándor utcán új iskola, az un. Központi iskolakezdte meg müködését a község belterületén. Az itteni 3 tanterem kialakítása és a berendezések nagy része társadalmi munkában készült.
1951-ben az Ady Endre úton kéttantermes iskola épült, ez a központi iskola része lett. Ekkor kezdődött a felső tagozat szakrendszerű oktatása.
1956. október 23-a után Gaál Jenőt leváltották.
1956-tól az iskola igazgatója Palánkai István lett, aki 1933. óta tanított Jakabszálláson.
1960-ban a villanyt bevezettek a Központi-iskolába. A külterületi iskolák villamosítása csak az 1970-es években történt meg. A község belterülete az 1960-as évektől egyre jobban benépesült, elkerülhetetlen volt a Központi iskola fejlesztése. A két tantermes isko¬larészt három tantermessé, a három tantermest négy tantermessé alakították át. Az 1960-as években nem csak a tanteremhiány, a nevelőhiány is gondot okozott. Ebben az időben kezdődött a képesítés nélküli pedagógusok tömeges alkalmazásának időszaka. (Ez az 1990-es évek elejéig kísérte az oktatást.)
Mivel tanteremből még mindig nem volt elég Jakabszálláson, a helyi MSZMP igen ro0ssz állapotú épületét kapta meg az iskola, ami szomszédos volt a Központi iskolával.
1967-től Mészáros László lett az iskola igazgatója, egészen 1998-ig ( Palánkai István tragikus hirtelenséggel elhunyt).
1981-től működik az iskolában a napközi.
A hat tanyasi iskola, majd az un. Központi iskola még működött elsősorban az alsó tagozatosok tanításával, 1982-ben megtörtént az új hét tantermes korszerű iskola átadása, ahová a felsős osztályok jártak. Az épület 10 millió Ft-ba került, s bár hivatalosan 4 tantermes, az úttörőszoba, napközis terem, műhely, előadó is tanterem-méretű helyiségek, így több osztály elhelyezését tette lehetővé. Az első években szaktantermi rendszerű oktatás történt , később ezt a vándorlás megszüntetése miatt az osztálytermes megoldás váltotta fel. Az eddigieknél kényelmesebb, tágasabb körülményeket biztosított az új iskola. Megszűnt a délutáni tanítás. Az épületbe került a községi könyvtár, mind a közművelődési, mind az iskolai feladatokat ellátva.
Az iskola udvara 2 kat. holdon terül el. Az udvar egy részét parkosították, bitumenes kézi¬labda-pálya is épült a testnevelés oktatásának javítása érdekében.
Az 1985-ös oktatási törvény, valamint ennek végrehajtási utasítása, módosításai alacsonyabb létszámhatárokat állapítottak meg osztályonként, újabb csoportbontásokra adtak lehetőséget.
Az óvoda 1963 óta létezik és három csoporttal működik. A Művelődési Ház, 1957-ben épült.
1982-ben megalakult az ÁMK, ami az iskola, az óvoda, a könyvtár és a művelődési ház munkáját fogja össze. Az ÁMK-k szervezésének volt egy ”divatos” időszaka, majd egy megszűnési folyamata. Jakabszálláson elsősorban munkaerő-gazdálkodási szempontok vezérelték kialakítá¬sát, majd folyamatosan egyre szorosabbá vált a szakmai együttműködés is (az iskola aulájában található Goór Imre Felemelkedés című zománcozott vörösréz alkotása).
Az 1990-es évek első felében vette kezdetét egy országos tornaterem-építési akció. A tornateremmel nem rendelkező iskolák az építési költség 40 %-át kitevő állami támogatásra pályázhattak. A község önkormányzatának pályázatát elfogadták. A minisztérium a tanteremépítést nem támogatta, ennek ellenére 1992-ben megkezdődött a tornaterem építése mellett négy új osztályterem építése is. A pályázat útján nyert pénz, az önkormányzat pénzügyi, szervezési valamint a lakosság társadalmi munkája révén másfél év alatt elkészült a beruházás; 50 millió Ft. költséggel készült el a tornaterem szertárral, öltözőkkel, kondicionáló teremmel, valamint 4 tanterem. 1993. szept. 18-án az új iskolarészt és a tornatermet dr.Istvánffy Csaba, a Testnevelési Egyetem rektora adta át. A testnevelési órákat így már nem a művelődési otthonban, hanem egy 30 x 18 m-es, galériás, tágas öltözőkkel, szertárral felszerelt tornatornateremben lehet tartani.
Zeneiskolánk 1996-ban alakult és nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy iskolai valamint községi programjaink, rendezvényeink igen színvonalasakká váltak.
1998-ban Mészáros László nyugdíjba vonult(néhány órában még tanított), az iskola igazgatója Dolog Ernő lett.
A községi Önkormányzat 2000.szeptember 1-től tevékenységét kiegészítette a sajátos nevelési igényű gyermekek nappali rendszerű általános iskolai oktatásával.
1999-től induló Gyermeknapi rendezvényeink községi rendezvénnyé váltak, amit 2008-tól nem a Klebelsberg Kuno Közösségi Ház és Erdei Iskolában, hanem a község központjában található, színpaddal bővített parkjában tartunk.
2000-ben egy terem átalakítás után az étkező is a Kun utcába került, így az étkezés és a napközis foglalkozások is az un Új iskolába kerültek. Ekkor került véglegesen ide a Speciális csoport is, ami előtte működött a Dózsa Gy úton és az Ady E úton is.
A Művelődési Ház állapota miatt sajnos jelenleg működésképtelen, elsősorban ruházati és kirakodó vásárokat tartanak itt kiskereskedők, egy-egy egyéb rendezvénynek (pl. Falugyűlés) ad otthont. Programja nincs.
2001-ben a ballagás után lett felszentelve és felavatva az un. PEDAGÓGUSFAL, Breznay Klára alkotása, akinek Vörösváczki István segített.
2002-ben az udvart alakítottuk ki, játszóteret, tenisz pályát, salakos futópályát, távolugró gödröt építettünk.
2006. szeptemberében a felújított erdei iskolában, a Klebelsberg Kuno Közösségi Ház és Erdei iskolában ünnepeltük Jakabszállás oktatásának 125. évfordulóját. A nagyszabású rendezvényen közel ezer meghívott vett részt.
( a régi diákok részéről előtte is történtek már szervezések találkozók létrehozására, pl. 2000-ben a Reptéren tartott Iskolatalálkozó, a Wolford iskolába járók találkozói, osztálytalálkozók stb.)
2006-tól a tanulókat integráltan oktatjuk.
2007. évi gyermeknapon ünnepeltük az ÁMK fennállásának 25. évfordulóját. Erre az alkalomra Miniszteri Dicséretet kapott az ÁMK.
Ez az esemény egyben a Jakabszállási Általános Művelődési Központ működésének befejezését is jelentette, hiszen alig egy hónappal a gyermeknap után, július 9-én megalakult a Jakabszállás-Fülöpjakab Közoktatási Társulása révén a Jakabszállás-Fülöpjakab Általános Művelődési Központ, a két község iskoláiból, óvodáiból valamint a jakabszállási Művelődési Házból.
A Jakabszállási ÁMK megszűnésével zeneiskolánk is befejezte működését, azonban nem szűnt meg, hanem a Líra Zeneiskolával kötött szerződés értelmében, a Líra Zeneiskola átvette a működtetést, a képzés helye továbbiakban a Jakabszállási Általános Iskola.
Az iskolai parkba 2008-ban Lezsák Sándor egy harangot adományozott, a harang tartószerkezetét a Jakabszállási Önkormányzat készítette el az iskolának.
Azóta a harang megszólaltatásával lesznek az iskola polgárai az 1.osztályosaink, a ballagás alkalmából pedig a 8. osztályosaink búcsúznak a harang hangjára.
2008. szeptemberében került sor a két tanteremből kialakított könyvtárunk átadására, amelynek építésében, működtetésében jelentős szerepe van a Megyei Könyvtárnak.
A 2009-10-es tanévben az ÁMK részt vett a TÁMOP 3.1.4 pályázatban, ami eddig legnagyobb projektünk, 32 millió Ft-ot használhattunk fel a pályázat révén.
Az intézmények működése a lehetőségekhez mérten nagyon jónak mondható, a tagintézmények jól működnek együtt.
A jakabszállási iskolának 2010. szeptember 1-én 22 pedagógusa, 6 technikai dolgozója van ,az óvodának 6 pedagógusa, 3 dajkája van, a könyvtárban 1 könyvtáros dolgozik.
Szent László rk. Népiskola Bogárzó, később Félegyházi úti vagy Gaál iskola
1881. Bogárzó- tónál iskola épül, első tanító valószínűleg Kellner Illés
1938. tavasz Leégett a Bogárzó- tói iskola
1938. ősz Felépül az új Szent –László iskola, a félegyházi úton.
Az iskola neve gyakran Gaál iskola néven szerepel, mivel Gaál Jenőék tanítottak ebben az iskolában 1929-től
1948. Államosítják az iskolákat
1988. Gaál Jenőné, Margitka néni halála után a Gaál iskolában megszűnt a tanítás
Szent – Erzsébet r.k. Népiskola iskola Wolford – dűlői iskola
1908. A Windich – majorban, bérelt épületben történik a tanítás, az első tanító : Vörös János
1929. Felépül az iskola. Az első tanító Renner Béláné
1948. Az iskolaállamosítása
1959. Renner Béláné nyugállományba vonul
1975. Megszűnik a tanítás az iskolában
Szent – Imre Népiskola Somfai iskola, Izsáki úti iskola
1884. Az iskola felépítése. Az első tanító: F. Szabó József
1925. A község önállóvá válik, akkor kapja a Szent – Imre neve
1924. Somfai (Srádi) György lett az iskola tanítója, 1963-ig
1948 Az iskola államosítása
1969. Aczél Józsefné a központban tanít tovább, megszűnt a tanítás az iskolában
Szent – István Népiskola Felsőjakabszállási iskola
1934. jan.2. Felépül az iskola,első tanító Palánkai ( Pigniczki) István
1948. Az iskola államosítása
1992. Szerdahelyi Andorné nyugdíjba vonulása után bezárja kapuit az iskola
Szent – Gellért Népiskola Hajtó úti iskola
1938. Felépül az iskola az első tanító Nógrádi Sándor
1948. Államosítják az iskolát
1984. Ternyik Lajos nyugdíjba vonulása után az iskola bezárja kapuit
Határ úti iskola
1958-ban egy átalakított lakóépületben megkezdődik a tanítás
Az első tanítója. Dr. Magony Ottóné Somkúti Gizella
1977-ben a tanító néni nyugdíjba vonulása után megszűnik a tanítás.
Központi iskola
1950. A gazdakör átalakításával megnyílik a Központi iskola ( a Dózsa Gy. úton)
1954. Az Ady E. u.-án épített iskola a Központi iskola része lesz
1960. A pártházat iskola céljára átadják, ennek az udvara azonos a Dózsa Gy. u. iskolával
1994. Bezár a központi iskola
Új iskola
1982. Felépül az új iskola ( a Kun úton)
1993. Tornacsarnok épül
2000. Étkezde épül az új iskolában. Ezzel a napköz is átkerül az Ady E. útról, a Kun u. új iskolában tanul minden csoportunk. Már csak ezt az egy épületet használja az iskola
2001. Pedagógus fal avató ünnepség
2006. Az oktatás 125. évfordulójára való emlékezés
2007. Az ÁMK megalakulásának 25. évfordulóját ünnepeltük, egyben meg is szűnt az ÁMK.
2007. július 9. A Jakabszállás-Fülöpjakab ÁMK megalakult.
2008. június Harang szentelése az iskolában.
2008. szeptember Az új könyvtár átadása
Jakabszállás területén már csak az u.n. új iskolában tanítunk, a többi iskola egy része az önkormányzat tulajdonában maradt, egy részét pedig értékesítették.
A legmagasabb tanulólétszám az 1960-as években volt, ekkor több mint 400-an jártak iskolába Jakabszálláson. Ekkor a község lakosainak száma 3000 fölött volt. Mára csökkent a község létszáma is, az iskolában pedig 230 körüli a létszám.
2010. november 27-én szerveztük meg nyugdíjas pedagógusaink első találkozóját. A jó hangulatú rendezvényt a tavasszal várhatóan újabb követi.